Luxusból a rácsok mögé-Videó

Milliárdos áfacsalás gyanújával vette őrizetbe a NAV annak a Budapest és Nagykanizsa környéki bűnbandának a tagjait, akik külföldről behozott használt autók kereskedelmével foglalkoztak. A költségvetésnek okozott teljes, 1,3 milliárd forintos kár megtérült.A gépjárművek Németországból cseh és szlovén cégeken keresztül érkeztek Magyarországra, ahol az első belföldi vevők – beiktatott „eltűnő kereskedők”, akik a beszerzésben csak papíron vettek részt – a továbbértékesítés után nem fizettek áfát. A fiktív számlákkal, minimális haszonnal továbbadott autókat a végső megrendelők így a versenytársaknál jóval kedvezőbb áron értékesíthették.A hálózat felszámolására a NAV nyugat-dunántúli nyomozói egy negyven helyszínt érintő kutatássorozatot szerveztek. A bizonyítékszerzésben több százan vettek részt: nyomozók, járőrök, informatikusok, valamint drog- és pénzkereső kutyák. Mivel a bűnszervezet irányítóinak többször is volt már dolga a hatóságokkal, ezért hozzájuk a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a NAV MERKUR bevetési egységei érkeztek.A bűnszervezet vezetőjét Pest megyei luxusotthonában fogták el a TEK kommandósai. Barátnője eleinte fel sem fogta a helyzet súlyosságát, azt hitte lánykérésben lesz része. A fényűző, milliárdos értékű ingatlan golyóálló üvegezésével, kamerarendszerével és mozgásérzékelőivel kész erődítményként szolgált a bentlakóknak.A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a NAV bankszámlákat és ingatlanokat zárolt, valamint nagy összegű készpénzt foglalt. A járőrök speciálisan képzett kutyákat is bevetettek. A bűnbanda nagykanizsai tagjának gépkocsijában több mint huszonötmillió forint készpénzt találtak. Egy titkos, a bűncselekmények szervezésére fenntartott irodában ujjnyomkutatásra is szükség volt, mivel az elkövetők tagadták, hogy közük lenne az ingatlanhoz.Az őrizetbe vett öt főből három a Zala Megyei Főügyészség indítványa alapján bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt letartóztatásba, kettő pedig bűnügyi felügyelet alá került. Az elkövetők akár 20 évet is kaphatnak.

Felszámolt a Nav egy nagybani piacos bűnszervezetet-videó

Kamionszámra érkezett a zöldség és gyümölcs a Szegedi Nagybani Piacra, de áfát senki nem fizetett utána. A NAV pénzügyi nyomozói, járőrei és információtechnológiai munkatársai felszámolták a bűnszervezetet és négy személyt őrizetbe vettek. Egy budapesti cég ügyvezetője Görögországból nagy tételben szerezte be a termékeket, majd a Szegedi Nagybani Piacon úgy hozta forgalomba, mintha azokat magyar cégektől vásárolta volna. Ezzel a módszerrel kerülte el, hogy az értékesítés után áfát kelljen fizetnie. Így tudta alacsony áron, de számára mégis haszonnal eladni az árut. A fiktív számlákat jutalék ellenében egy olyan bűnszervezettől szerezte be, ahol a láncolatban szereplő cégeket folyamatosan cserélték. A kereskedő és a fiktív számlákat kiállító cégek könyvelésének összehangolásában, valamint a fizetendő áfa minimalizálásában könyvelő segédkezett. A pénzügyi nyomozók őt is őrizetbe vették. Az elkövetők a több mint egymilliárd forint értékű zöldség és gyümölcs után 251 millió forint áfát csaltak el. A költségvetést ért kár megtérülésére a nyomozók 80 millió forint értékben ingatlanokat zároltak, valamint lefoglalták az akció napján a piaci árusnál lévő több mint 16 millió forint készpénzt.A dél-alföldi pénzügyi nyomozók négy személyt gyanúsítottként hallgattak ki, további négy személyt pedig üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vettek, és indítványozták letartóztatásukat Csongrád-Csanád Megyei Főügyészségnél. Az akcióval a NAV a bűnszervezet működését megszakította, az elkövetők akár húsz év szabadságvesztésre is számíthatnak.

Új szabály jön, vége lehet a határon átnyúló adócsalásnak

Debütálnak a nemzetközi adózás legújabb szabályai, amelyek előírják a határon átnyúló agresszív adótervezési struktúrák kötelező jelentését az adóhivatalnak – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára

Az OECD becslése szerint a multinacionális vállalatok az adóelkerülést célzó agresszív adótervezéssel évente globálisan 100-240 milliárd dollárral kevesebb adót fizetnek, mint amennyi az érintett államkasszákat megilletné – hangsúlyozta az államtitkár.

Elsősorban a nemzetközi egyezmények és az államok adószabályai közötti különbségeket kihasználva, jellemzően úgy kerülik ki az adófizetést, hogy valós gazdasági tevékenységet nem végző, csak papíron létező leányvállalatokat hoznak létre, illetve gazdaságilag nem indokolható pénzügyi műveletekbe mentek bele cégcsoporton belül, hogy ezzel csökkentsék adófizetési kötelezettségeiket – magyarázta Izer Norbert.

A határon átnyúló adóelkerüléssel szemben csak a nemzetközi szintű összefogás lehet eredményes, ezt szolgálják az előírt jelentésekbe foglalt információk. A beérkező adatokat az adóhatóságok ellenőrzési szakterületei osztják meg egymással – tette hozzá.

Az adótanácsadók, adószakértők, könyvvizsgálók és ügyvédek eddig is partnerként közreműködtek az adóelkerülés elleni küzdelemben, most ez kiegészül bizonyos ügyletek jelentéstételi kötelezettségével – magyarázta az államtitkár.

Emlékeztetett, hogy az adózási szakemberek a hazai szabályok kialakításában is közreműködtek, hiszen az EU adóelkerülési irányelveinek az átültetése volt a témája a 2019 márciusában megtartott második Adó-Tanácskozásnak, amelyen a legnagyobb ügyfélkörrel és nemzetközi tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek, szervezetek és ügyvédi irodák vettek részt

A jogalkalmazást a Pénzügyminisztérium tájékoztatója is segíti, amely a fogalmak tisztázása és a szabályok egyértelművé tétele mellett számos konkrét példát is tartalmaz – mondta az államtitkár.

A 2021. február 1-jén élesedő kötelezettség az agresszív adótervezési struktúrák bejelentésére elsőként azokat az adózási szakembereket, nemzetközi cégeket érinti, amelyek 2020. július 1. és 2020. december 31. között valósítottak meg potencionálisan agresszív adókonstrukciót.

A szabály lényege a jelentéstétel, illetve az, hogy az érintett országok adóhivatalainak a költségvetést, illetve a tisztességes adófizetőket megkárosító adózók kiszűrésére a megfelelő mennyiségű és minőségű adat álljon a rendelkezésére – mondta Izer Norbert.

Hangsúlyozta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatelemzőinek munkáját egyre több adat segíti, hiszen csak az online számlarendszeren keresztül péntekig 190 millió számla adata érkezett a kockázatelemzőkhöz. A csalárd adózók kiszűrésében a hazai adatok mellett egyre nagyobb jelentősége lesz a nemzetközi információcserének.

2019-ben például már 84 millió bankszámlára vonatkozó információt cseréltek az érintett országok összességében.

A február 1-jétől debütáló új szabályok fontos építőelemek a nemzetközi adóelkerülés kiskapuinak bezárásában, a jelentéstételi kötelezettség előírása ugyanis az adózókat a szabályok betartására ösztönzi, ezáltal az agresszív adótervezés megelőzhető – tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a https://kormany.hu/penzugyminiszterium/adozas-szamvitel linken érhető el.

Nyitókép: MTI/kormany.hu/Botár Gergely